Adatok a szkíta tükrök hitvilági szerepéhez

Magyarországon a legutóbbi, szkíta korra keltezhető tükör Hajdúnánás határában került napvilágra. A 38. számú, nagyméretű gödörrel rendelkező hamvasztásos sírt még a régiségben kirabolták. A vasnyelű bronztükör a rablógödör földjében hevert.

A tükrök általában női sírokból kerülnek elő. Hitvilági szerepükről Fodor István az alábbiakat jegyezte le: 

"A kutatás külföldön s itthon is viszonylag keveset foglalkozott a szkíta tükrök hitvilági szerepével. Pedig Róheim Géza már közel száz esztendeje egybegyűjtötte a tükörre vonatkozó hiedelmeket, s rámutatott, hogy általában az emberi lélekkel és sorssal hozzák kapcsolatba. A kora vaskori eurázsiai nomád népek sírjaiban a tükröknek hasonló szerepe lehetett, amit a nemrég feltárt tuvai második arzsani fejedelmi sírkamra is igazol."
 
"A tükrök, mint a Nap jelképei, vagy a lélek burkai szerepelnek a sámánhitű népek hiedelmeiben. Ennek
kapcsán fejtette meg Diószegi Vilmos egykori leggyakoribb rendeltetésüket: e tükrök az ember halálát túlélő szabad- vagy árnyéklelkek burkai voltak, tehát szerepük ugyanaz volt, mint a belső-ázsiai népeknél máig meglévő halotti lándzsának vagy bábúnak, a tulnak, amelyet a gyászév letelte után összetörnek, elégetnek, vagy a sírra viszik ki azokat. A temetkezési szokások alapján azonban arra is gondolnunk kell, hogy ez a hiedelem talán nem lehetett általános a korai nomád népeknél, sok helyütt csak használati tárgyat láttak bennük (Fodor István 2013)."

A közzétételhez az engedélyt köszönöm!