Bewaffnung und Ausrüstung in der protohistorischen Entwicklung Mitteleuropas

Anton Točík-Gesellschaft

und

Archäologisches Institut der SAW in Nitra

unter Mitwirkung

des Museums der Stadt Bratislava, des Archäologischen Museums des SNM, des Lehrstuhls für Archäologie der Philosophischen Fakultät der Komenský-Universität in Bratislava

und des Lehrstuhls für Klassische Archäologie der Trnava-Universität

veranstaltet

IX. protohistorische konferenZ

zum Thema

Bewaffnung und Ausrüstung in der protohistorischen Entwicklung Mitteleuropas

Tagungsort:

Faust-Saal des Museums der Stadt Bratislava im Alten Rathaus von Bratislava

Termin:

1. – 4. Oktober 2013

Die Waffen als Instrumente zum Verschaffen von Ernährung, aber vor allem zur Durchsetzung von individuellen und gemeinsamen Machtinteressen, zur Bewahrung oder Belegung von Territorien mit ihren Ressourcen als Lebensräumen gehören zu den wichtigen Phänomenen, die gesamte historische Entwicklung der menschlichen Gemeinschaften von der Urzeit bis heute begleiten.

Die Waffen spielten eine bedeutende Rolle ebenso in der protohistorischen Entwicklung des Mitteeuropas, als es hier zu mehreren ethnischen und Stammesverschiebungen, zu den zahlreichen kriegerischen Konflikten und bedeutenden machtpolitischen Umwandlungen kam.

Auf diese, wie auch auf viele andere Aspekte vom Thema der Konferenz bewillkommnen wir gerne Ihre Beiträge.

Im Programm der Konferenz findet statt auch eine Exkursion im historischen Stadtzentrum von Bratislava und ein gemütliches Beisammensein im Archäologischen Museum des SNM. Das Ergebnis der Tagung wird ein Sammelband mit den vorgetragenen Referaten - „Archäologie der Barbaren 2013“ sein.

Die Anmeldungen mit den Themen der Referate in der Länge von max. 20 Minuten und der Posters senden Sie spätestens bis 30. 6. 2013 an die Adresse: olveckyrobert@gmail.com.

Aus organisatorischen Gründen müssen wir Sie um die Vergütung der Konferenzgebühr in einer Höhe von 45,- €. im voraus bitten (Exkursion, Erfrischung, gemütliches Beisammensein, Beitrag zum Sammelband).

Die Konferenzgebühr senden Sie an das Konto der Anton Točík-Gesellschaft.

Kontoinhaber:                                  Spoločnosť Antona Točíka, AÚ SAV Akademická 2, SK-949 21 Nitra

Name des Bankinstitutes:  Slovenská sporiteľňa, a. s., Tomášikova 48, SK-832 37 Bratislava

Kontonummer:                                 031246660/0900

IBAN:                                      SK8909000000000031246660

BIC:                                        GIBASKBX

Variabelsymbol:                    5404

In der Nachricht für den Empfänger führen Sie Ihre Nachnahme und Symbol der Konferenz AB2013 an, was den Zahler eindeutig zu identifizieren ermöglicht, zum B. Novak AB2013.

Die Anmeldungen ohne Vergütung der Konferenzgebühr spätestens bis 30. 6. 2013 können wir leider nicht akzeptieren!

Tagungsort:  Múzeum mesta Bratislavy, Radničná ul. 1, Bratislava - Stará radnica, Faustova sieň

Unterkunft:    Die Unterkunft sind in den Studentenwohnheimen und im Hotel der Slowakischen Technischen Universität gesichert. Zur Verfügung stehen Einzel- und Zweibettzimmer, jedoch die Kapazität in den Studentenwohnheimen ist beschränkt und für 43 Teilnehmer reserviert. Sonst steht zur Verfügung die Unterkunft im Hotel Akademik.

Möglichkeiten für Unterkunft und die Preise:

Studentenwohnheim ŠD Svoradov, Svoradova 13

Einzelzimmer (7)                                           24 € pro Nacht und Person

Zweibettzimmer (3)                                        40 € (20 € pro Nacht und Person)

Studentenwohnheim ŠD Juraja Hronca, Bernolákova 1

Zweibettzimmer (15)                                      24 € (12 € pro Nacht und Person)

Hotel Akademik, Vazovova 1

Einzelzimmer                                                40 € pro Nacht und Person

Zweibettzimmer                                             30 € pro Nacht und Person

Zur Preis für die Unterkunft muss man noch eine Ortsgebühr in einer Höhe von 1,65 € pro Person und Nacht zuzahlen!

Mit herzlichen Grüßen

Ján Rajtár

Сергій Ольговський. Володарі степу.

Örömhír hír a szkíta harcosok kedvelőinek!
Megjelent és online hozzáférhető:

Lords of the Steppes. Warfare and Weaponry of the Scythians.

Сергій Ольговський. Володарі степу. 2012. 128 oldal.

«Плац д'Арм»

---

 

Сергій Ольговський
«Володарі степу: Військова справа й озброєння скіфів, VII cт. до н.е. — ІІІ ст. н.е.»

128 с., близько 250 ілюстрацій.

Книга присвячена одній із найцікавіших сторінок стародавньої історії України — пануванню скіфів у причорноморських степах. Автор у популярній формі виклав історію появи скіфів у Північному Причорномор’ї, перебіг Скіфо-персидської війни, розквіт Скіфії та особливості скіфського воєнного мистецтва. Книга багато ілюстрована, супроводжується кольоровими реконструкціями скіфських обладунків та озброєння. Видання розраховане на всіх, хто цікавиться історією України.

http://nestor-ua.org/publish/skithy/skithy-ua.html
http://issuu.com/visla1812/docs/scythians?mode=embed&layout=http%3A%2F%2Fskin.issuu.com%2Fv%2Flight%2Flayout.xml&showFlipBtn=true

Glass Beads from the Hallstatt Period in Eastern Slovakia

Elena Miroššayová – Ladislav Olexa:

Glass Beads from the Hallstatt Period in Eastern Slovakia (Summary)

Finds of glass beads from Eastern Slovakia are recorded on several sites and number of their finds has grown in the last few years (Fig. 1).

Fig. 1. Sites with finds of glass beads in East Slovakia.

1 - Cejkov; 2 - Háj; 3 - Michalovce; 4 - Rad; 5 - Veľký Šariš; 6 - Vojnatina; 7 - Zemplín; 8 - Ždaňa.

An undecorated red-brown bead from the burial ground in Vojnatina, distr. of Sobrance, from the end of the Bronze age or beginning of the Hallstatt period belongs to the oldest find. Other specimens belong to the later or even late Hallstatt Culture period.

Fig. F35. Finds of glass beads. 1 - Veľký Šariš; 2 - Háj; 3, 4 - Ždaňa (3 - finds from urn, grave 23/06; 4 - burnt beads from grave 25/06).

The largest collection of glass beads of various types comes from the burial ground in Ždaňa, distr. of Košice-Okolie (Fig. F35: 3, 4; F36: 3-10, 12-15). On the basis of existing finds, this burial ground has been provisionally dated back to the HD stage (not published). Among the glass beads from Eastern Slovakia, types chronologically comparable to finds in the Vekerzug Culture within the Carpathian Basin prevail considerably.

In a wider cultural context, these glass beads can be compared to the finds from the East Hallstatt sphere. The specimens from the late Hallstatt settlement in Rad (Fig. F35; F36) rang among rare types with some analogies in the cultures North and East of the Carpathians.

Fig. F36. Types of glass beads from East Slovakia. 1, 2 - Rad; 3-10, 12-15 - Ždaňa; 11 - Háj.

The question of the Eastern Slovakia beads origin in relation to the producing workshops’ location remains open for now.

With the Author's permission.(A Szerzőnő engedélyével)

Pávaszemes szkíta gyöngy

2013. május 2-án az alábbi levél várt az elektromos postaládámban:

„Tisztelt Scholtz Róbert úr!!!

Ne haragudjon, hogy zavarom kérdésemmel, csak felkeltette a figyelmemet egy fotó a neten.

Böngészés közben találtam egy szkíta nyakékről egy fényképet, amely nagyon hasonlított az én általam már évek óta őrizgetett, nagyapámtól kapott gyöngyre. Arra lennék csak kíváncsi, - ha ez a fotó alapján megállapítható - hogy tényleg egy szkíta nyaklánc eleméről van-e szó és mennyi idős lehet ez a darab. Előre is köszönöm a rám szánt időt.

Tisztelettel: Liga Erika”

Liga Erika levelét megköszönve megkértem mesélje el a gyöngy történetét.

A történet ott kezdődik, hogy az én nagyapám nagyon szerette járni az erdőt, mezőt! Ahová gyakran kivitt engem is. Nem számított, hogy nyár van vagy tél. Imádott horgászni. Hozzánk közel volt egy téglagyár, és a téglához  az agyagot egy közeli helyről hordták, ami később horgász tó lett. Na és itt találta ezt a bizonyos gyöngyöt. Emlékszem hogy gyerekként sokat megcsodáltam. Volt egy üveges szekrényük, és ott tartotta.

Hol található ez a téglagyár?

A Szabolcs megyei Fehérgyarmaton.

Mikor került Önhöz a „csodált tárgy”?

Húsz éves lehettem, amikor úgy gondolta, hogy most már tudok rá vigyázni és nekem adta. Amit, azóta is féltve őrzök. Sok más dolog van, amit rám hagyott, igaz ezek közelről sincsenek ilyen régiek.

Nem emlékszik, hogy mikor került nagyapjához a gyöngy?

Sajnos azt nem tudom, hozzá pontosan mikor került, de már lehetőségem sincs rá, hogy megkérdezzem – válaszolt. 

Levelét az alábbi kérdésekkel zárta:

Amúgy sok ilyen gyöngy van? Keresgettem képeket, de az enyémhez hasonlót, egyet találtam. Igaz, az egy egész nyaklánc volt. Kik viselték? Volt valami jelentése? 

Kérdéseire a választ itt, egy rövid cikk formájában adom meg.

A képen látható tárgy neve:

Sárga színű, fehér keretben, sötétkék szemekkel díszített „pávaszemes” üveggyöngy.

A szkíta korszak legelterjedtebb gyöngytípusa. A Kárpát-medence területéről 1985-ig összegyűjtött 6200 darab szkíta kori gyöngy közül 630 darab sorolható ebbe a csoportba (10,5%!). A gyöngytípus megtalálható a Fekete-tenger északi partvidékén élő szkítáknál, a görög gyarmatvárosokban, valamint a szkíta peremterületeken. A Hallstatt kultúra keleti vidékére - a Dunántúlra, Szlovéniába - feltehetően az Alföld szkíta kori lakossága közvetítette.

A Kárpát-medence területén már a Kr.e. 7. század végén-6. század elején feltűnik (Erdélyben: Sfîntu Gheorghe és Batoş lelőhelyek), legnagyobb számban, a következő évszázadokban fordul elő, divatja megéli a La Tène A időszakot, a kelta vándorlások kezdetét is. Érdekességként említhetjük meg, hogy a képen bemutatott gyöngy néhány párhuzama a Brit-szigeteken is megtalálható(!). A napjainkig napvilágra került két-három gyöngyszemet a Kr.e. 4-3. századra keltezik (http://www.academia.edu/1488066/Celtic_Beads_from_the_British_Isles).

A sárga színű, fehér keretben, kék szemekkel díszített pávaszemes gyöngyökre leggyakrabban temetkezésekben bukkanunk, szórványosan településeken is megtalálhatók (pl. Sopron). A korszakra általánosan jellemző – egyesek szerint etnikumjelző – hamvasztásos és csontvázas sírokban egyaránt előfordulnak. Előbbieknél a hamvak között, utóbbiaknál, a nyak és a mellkas környékén dokumentálhatók. Égett, megolvadt darabjaik arról tanúskodnak, hogy az Alföld szkíta kori népességének egy része elhunytait felöltöztetve, felékszerezve helyezte a halotti máglyára.

A pávaszemes gyöngyök elsősorban a nők és a gyermekek ékszerkészletéhez tartoztak. Fiatal lányok, asszonyok egy-két, olykor több darabot sorba fűzve, akár más gyöngyökkel keverve ékítették vele nyakukat/magukat. A legtöbb, 40 gyöngyből fűzött nyakláncot a kultúra névadó, Szentes-vekerzugi temető 55. sírjában találták!

A pávaszemes üveggyöngyök gyártása jelenlegi ismereteink szerint a Kr.e. 8-7. században, Itália területén kezdődött. A szkítákhoz a Fekete-tenger északi partvidéki görög gyarmatvárosok – elsősorban Olbia – kézművesei közvetítették saját készítményeikkel egyetemben.

A szkíta korszak leáldozását követően a gyöngytípus nem tűnt el végleg a történelem színpadáról, időről időre, más és más népek régészeti hagyatékában tűnik fel, ahogy ezt a legutóbb publikált oroszvári (Rusovce) Kr. u. 10-11. századi temetkezés is bizonyítja (fenti kép).

Felhasznált Irodalom:

Chochorowski, J.: Die Vekerzug-kultur. Charakteristik der funde. Warszawa-Krakków 1985.

Horváth C. – Merva Sz. – Tomka P.: Oroszvár (Rusovce, Sl) 10-11. századi temetője. IN Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. Szerk. Liska A.- Szatmári I. Békéscsaba. 2012.

Kemenczei, T.: Studien zu den denkmälern skytisch geprägter Alföld gruppe. Inventaria Praehistorica Hungariae XII. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 2009.

Miroššayova, E. – Ladislav, O.: Glass beads from the hallstatt Period in Eastern Slovakia. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 45 2009. 99-104.

Párducz, M.: Hallstatt–kori temető Szentes–Vekerzugon. MTAK. Budapest. 1953. 21–67.

Párducz, M.: Le cimetière hallstattien de Szentes–Vekerzug II. ActaArchHung 4 1954. 25–92.

Párducz, M.: Le cimetière hallstattien de Szentes–Vekerzug III. ActaArchHung 6 1955. 1–22.

Smith, H.: Celtic Beads from the British Isles. http://www.academia.edu/1488066/Celtic_Beads_from_the_British_Isles

Vasiliev, V.: Scitii Agatîrşi pe teritoriul Românei. Cluj–Napoca, 1980.