Sok szeretettel hívom fel minden kedves érdeklődő figyelmét a jövő hét második felében, Debrecenben megrendezésre kerülő III. ókori had- és fegyvertörténeti konferenciára. A konferencia hivatalos programja itt olvasható:
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszéke
és a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája
tisztelettel meghívja Önt
a
III. had- és fegyvertörténeti
konferenciára, amelyet
2015. május 14-15-én (csütörtök-péntek) tartunk
Debrecenben 11.00 órától
Helyszín: Debreceni Egyetem Főépülete Fszt. 58. terem
(4032 Debrecen, Egyetem tér 1.)
További információ: Bacsa Balázs Antal (fecsek@hotmail.com)
Dr. Forisek Péter (pforisek2@yahoo.com)
A konferenciát támogatta
Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola.
TÁMOP-4.2.2B-15/1/KONV-2015-0001
A Debreceni Egyetem tudományos képzési műhelyeinek támogatása
C:\Users\Admin\Desktop\Konf. Peti\Széchenyi terv logo.png
C:\Users\Admin\Desktop\Konf. Peti\Európai unió beruházási laapok logo.png
Debreceni Egyetem MTA Lendület Kutatócsoport
LP-2014-13/2014
A konferencia programja
2015. május 14. csütörtök
11.00 A konferencia megnyitása
Papp Klára (DE BTK dékán)
Forisek Péter (DE BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszék tanszékvezető)
Elnök: Gesztelyi Tamás (ny. egyetemi tanár, DE BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti
Tanszék)
11.10-11.40 Dezső Tamás (egyetemi docens, ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai
Tanszék): Stratégia
11.40-12.00 Molnár-Kovács Zsolt (egyetemi docens, BBTE Régészeti és Művészettörténeti
Tanszék) – Imecs Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE Magyar Földrajzi Intézet): Hatalmi
centrumok és fegyveres elit a Kárpát-medencében
12.00-12.20 Németh György (egyetemi tanár, ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék): Lovak
Marathónnál
12.20-12.40 Kákóczki Balázs (kutató, DE–MTA Lendület Kutatócsoport) – Bodolai Tamás
(tanársegéd, ME, Elektrotechnikai–Elektronikai Tanszék): A rhodosi helepolis mozgatásának
problematikája
12.40-13.00 Kató Péter (egyetemi tanársegéd, ELTE BTK Ókortörténeti Tanszék): Háború és
mentalitás a hellénisztikus polisokban: Kós és Priéné példája
13.00-13.10 vita
13.10-14.00 ebédszünet
Elnök: Forisek Péter (egyetemi docens, DE BTK Klasszika-filológiai és Ókortörténeti
Tanszék)
14.00-14.20 Ötvös Koppány Bulcsú (régész, Maros Megyei Múzeum) – Daniel Cioată
(kutató, Maros Megyei Múzeum): Felsőrépa a római korban
14.20-14.40 Tóth Gergely (PhD hallgató, ELTE Történelemtudományi Doktori
Iskola):Fegyverek Aquincumból
14.40-15.00 Agócs Nándor (Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprém Járási Hivatal
Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya): Húsz év múlva. Pannonia és a legiós veteránok
15.00-15.20 Székely Melinda (egyetemi docens, SZTE BTK Ókortörténeti Tanszék):
Testőrök a késő római korban
15.20-15.40 Szabó Ádám (egyetemi docens, PTE BTK Régészet Tanszék): A hadakozás
isteni segítsége
15.40-16.00 vita
16.00-16.20 kávészünet
Elnök: Szabó Ádám (egyetemi docens, PTE BTK Régészet Tanszék)
16.20-16.40 Mráv Zsolt (régész-szakmuzeológus, MNM): Egy Augustus-kori Nauportus
típusú római hosszú kard a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében
16.40-17.00 Farkas István Gergő (PhD hallgató, PTE Interdiszciplináris Doktori Iskola): A
markomann-háborúk hatása Raetia határvédelmére
17.00-17.20 Szabó András (régész-szakmuzeológus, MNM):Az ala I numeri Illyricorum
Dacia superiorban
17.00-17.20 Székely Zsolt (egyetemi docens, BBTE Sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozat):
Roska Márton kéziratos hagyatékából. A cófalvi aranylelet tipológiai és művelődéstörténeti
fontossága
17.20-17.40 Mathédesz Lajos (PhD hallgató, PPKE Történelmtudományi Doktori Iskola):
Római segédcsapattestek a mai Szlovákia területén a tégla bélyegek fényében
17.40-18.00 Forisek Péter (egyetemi docens, DE Klasszika-filológiai és Ókortörténeti
Tanszék– DE–MTA Lendület Kutatócsoport): A Fekete-tenger a római védelmi stratégiában
18.00-18.20 vita
2015. május 15. péntek
Elnök: Bárány Attila (egyetemi tanár, DE BTK Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és
Segédtudományi Tanszék – DE–MTA Lendület Kutatócsoport)
10.00-10.20 Romát Sándor György (PhD hallgató, BBTE Régészeti és Művészettörténeti
Tanszék): Koraközépkori nyílhegyek a Nagykárolyi Városi Múzeum gyűjteményéből
10.20-10.40 Kiss Attila (Tudományos segédmunkatárs, SZTE TTIK Földtani és Őslénytani
Tanszék): Germán pajzsok és nomád íjak. Egy szokatlan kora avar kori fegyverkombináció
értelmezési lehetőségei
10.40-11.00 Scholtz Róbert (régész-történész, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal DJH): A
szkíta kori Alföld-csoport fegyverzete a régészeti leletek tükrében
11.00-11.20 Pósán László (egyetemi docens, DE BTK Egyetemes Történeti Tanszék– DE–
MTA Lendület Kutatócsoport): A longobárdok itáliai bevonulása
11.20-11.40 Kiss Sándor (PhD hallgató, DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola): Mercia
királyságának expanziója a 7-8. században
11.40-12.00 Katona Csete (PhD hallgató, DE Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola):
Bérgyilkosok, kémek és rajtaütés. Az izlandi saga hadviselés alternatív módszerei
12.00-12.20 vita
2016. november 11-én 18.00-tól tartom Budapesten az
2015 késő őszén jelent meg Székely Melinda szerkesztésében aRES MILITARES ANTIQUAE II. 
A február 25-i jó hangulatú, "interaktív" előadást rövíden így összegzi Nagy Éva 
A minap kaptam Martin Trefný (University of Hradec Králové), 
A kifejlett, de legfeljebb 4-5
éves kutya koponyájának csak a jobb fele van meg, de az teljes hosszában. Feltehetőleg egy nagyobb méretű baltaszerű eszközzel – esetleg fokosbaltával -
csapták ketté az állat fejét, ami nem lett teljesen szimmetrikus. A csapást
hátulról, de a koponya tengelyéhez képest kissé balról mérték az állat fejére.
A koponyát több nagy erejű csapás érte, mielőtt sikerült kettéhasítani. A
rövidebb, de mélyebb nyom hossza eléri a 4 cm-t, a koponyán megfigyelhető
legnagyobb mélysége pedig a 0,5 cm-t. Az eszköz vágófelületének hossza tehát legalább
4 cm
volt. Egy másik nyomnak a mélysége nem, de a csonton látható hossza lemérhető:
a 7 cm-es bárdnyomnak csak a két széle látható. Nem kizárt, hogy itt kettő, a
fejet érő csapás nyoma látható. A falcsont hátulsó peremén egy további, szintén
kissé bal oldalról érkező bárdnyom látható. Összességében megállapítható, hogy
a koponyát a velő megszerzése miatt hasították ketté.
Nem a nagytarcsai az egyetlen
magyarországi szkíta lelőhely, ahol kutyahús fogyasztásának nyomára bukkantunk:
Ludányhalászi-Sóderbánya lelőhely egyik szkíta házában néhány darabolt
kutyacsontot lehetett megfigyelni, köztük egy-egy nyak-, hát- és
ágyékcsigolyát, valamint három lábközépcsontot. A hátcsigolya ventrális oldalán
halvány vágásnyomok vannak, az ágyékcsigolyát pedig a gerincoszlopra merőlegesen
csapták ketté. A lábközépcsontokat nagyjából középtájt törték kették, a három
csont közül kettőnek az elülső, dorzális oldalán több halvány vágásnyom látható.
The first is from Susleni village. It is already the fourth akinakes reported from the Orhei
district: the other three have been found in Vatici, Lukaševka (now Lucăşeuca) and
Butuceni fortified settlement. 
2013-ban jelent meg Caspar Meyer képekkel gazdagon illusztrált könyve a Gréko-Szkíta (Görög-Szkíta) művészetről és Eurázsia születéséről. S, hogy miről szól? Tessék: 
An iron akinakes-dagger with a slightly curved blade, which narrows gradually towards the tip; it has a single cutting edge and a triangular cross section. The guard is composed of two heart shaped iron plates, which were handmade separately and fitted through hammering on to the blade. The two lobes which make up the guard have equal dimensions and are uniform, having a slightly oval shape. The handle is lenticular in cross section, narrowing very slightly towards the upper end. It ends in a straight and perpendicular bar, which has a bipedal axe shaped form, having a lenticular cross section. The handle has on each of its sides a narrow and longitudinal groove, which slides under the guard and under the perpendicular bar as well. The horizontal ribbings are dispersed uniformly on the entire handle, having around 1–2 mm between each other. The blade and the handle were manufactured from a single piece of wrought iron, the guard and the bar being added at the end. The blade was sharpened in prehistory, having obvious traces of use and wear. 
