A következő címkéjű bejegyzések mutatása: középső vaskor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: középső vaskor. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 13., hétfő

Glass Beads from the Hallstatt Period in Eastern Slovakia



Elena Miroššayová – Ladislav Olexa:
Glass Beads from the Hallstatt Period in Eastern Slovakia (Summary)

Finds of glass beads from Eastern Slovakia are recorded on several sites and number of their finds has grown in the last few years (Fig. 1).

Fig. 1. Sites with finds of glass beads in East Slovakia.
1 - Cejkov; 2 - Háj; 3 - Michalovce; 4 - Rad; 5 - Veľký Šariš; 6 - Vojnatina; 7 - Zemplín; 8 - Ždaňa.

An undecorated red-brown bead from the burial ground in Vojnatina, distr. of Sobrance, from the end of the Bronze age or beginning of the Hallstatt period belongs to the oldest find. Other specimens belong to the later or even late Hallstatt Culture period.

Fig. F35. Finds of glass beads. 1 - Veľký Šariš; 2 - Háj; 3, 4 - Ždaňa (3 - finds from urn, grave 23/06; 4 - burnt beads from grave 25/06).

The largest collection of glass beads of various types comes from the burial ground in Ždaňa, distr. of Košice-Okolie (Fig. F35: 3, 4; F36: 3-10, 12-15). On the basis of existing finds, this burial ground has been provisionally dated back to the HD stage (not published). Among the glass beads from Eastern Slovakia, types chronologically comparable to finds in the Vekerzug Culture within the Carpathian Basin prevail considerably.

In a wider cultural context, these glass beads can be compared to the finds from the East Hallstatt sphere. The specimens from the late Hallstatt settlement in Rad (Fig. F35; F36) rang among rare types with some analogies in the cultures North and East of the Carpathians.


Fig. F36. Types of glass beads from East Slovakia. 1, 2 - Rad; 3-10, 12-15 - Ždaňa; 11 - Háj.

The question of the Eastern Slovakia beads origin in relation to the producing workshops’ location remains open for now.
With the Author's permission.(A Szerzőnő engedélyével)


2013. március 26., kedd

Szkíták az Alföldtől Ázsiáig

Tíz éve jelent meg Kemenczei Tibor cikke:
Szkíták az Alföldtől Ázsiáig 
a História folyóirat hasábjain (2003/7).

Egy kiragadott töredék a szerző tanulmányából:

"Szkítia és az Alföld népe elit rétegének rokonságát az állatstílusban megfogalmazott emlékek egyértelműen tanúsítják. Az ilyen alföldi emlékek nagy száma, változatossága arról vall, hogy nemcsak néhány szkíta importtárgy, kereskedelmi áru került erre a tájra, hanem az ott élt lakosság olyan világképpel rendelkezett, amelyből ez az ábrázolásmód eredt."
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.historia.hu/archivum/2003/0307kemencei.htm

2013. március 25., hétfő

100 éve hunyt el Hampel József



„Munkája édes hazánknak mindig gyümölcshozó leszen”

Száz éve, 1913. március 25-én hunyt el Hampel József, régész, jogász, az MTA tagja. A német polgári családból származó férfiú 1870-ben jogtudományi, 1874-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. Életpályája szorosan összefonódott a Magyar Nemzeti Múzeummal: 1877-től múzeumi őr, majd igazgató őr, illetve az Érem- és Régiségtár vezetője. Egyidejűleg a felsőoktatásban is tevékenyen részt vett: 1877-től a budapesti egyetem klasszika-archeológia magántanára, majd az ókori történelem nyilvános rendkívüli, s 1890-től haláláig a klasszika-archeológia nyilvános rendes tanára volt.

Hampel József a tudományos régészet egyik megalapítójaként máig ható, jelentős eredményeket ért el az ős-, a honfoglalás és népvándorlás korának kutatásában. Kedves szavajárását Supka Géza hagyományozta ránk: „Ha az ember valamiről valamit nem tud, előadást tart róla, ha semmit sem tud róla, akkor cikket ír, s ha éppen fogalma sincs arról, akkor könyvet ír róla: így egészen biztosan meg fogja tanulni, amit nem tud.” (http://www.koh.hu/download/orokseg_2012_04.pdf)

Az Archaeologiai Értesítőben jelent meg tanulmánya a skythák mesebeli népéről . A skythiai emlékek Magyarországban című, képekkel gazdagon illusztrált írásában: „a még eddigelé is igen gyér leletanyagból lehetőleg szilárd ethnikus képet alkotott meg, bár ezzel igen fájdalmasan érintett sok "érző kebelt", akik a szittya-komaságot csak nehéz küzdelmek árán engedték a nemzet családfájából kioperálni.” (http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00129/04187.htm; http://scythianarchaeology.blogspot.hu/2013/03/skythiai-emlekek-magyarorszagban.html)

Interneten elérhető főbb művei:
A szabolcsmegyei múzeum, egyszersmind rövid utasítással vidéki múzeumok berendezésére: http://mek.oszk.hu/08700/08778/
 Antiquités préhistoriques de la Hongrie (1876) 
A bronzkor emlékei Magyarhonban. I-III. 1882-1892/96.
A nagyszentmiklósi kincs. 1887.
A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarországon. I-II. 1894-98.
Alterthümer des frühen Mittelalters. I-III. Braunschweig, 1905.
     Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. 1907.

Forrás:


2013. március 22., péntek

Szkíta tegezveret Üllőn



Az interneten böngészve az alábbi érdekes képre bukkantam (1. kép). A kereszt alakú bronzdíszt felismerve gyors kutatásba kezdtem. Néhány kattintás, és egy kötelező regisztrálást követően sikerült is kapcsolatba lépnem a tárgy megtalálójával, Szigetlakóval.

Kedves Szigetlakó, először is engedd meg, hogy gratuláljak a szerencsés „lengetéshez”. Kérlek mesélj nekünk valamit a lelet megtalálásának körülményeiről.
-        Pest megyében Üllő közelében egy patak partjától kb. 100-150 méterre, a szántásban találtam. A szántást az ősszel megmunkálták és a tulaj is megengedte, hogy vetésig bogarásszunk rajta csak a gödröket szépen temessük vissza. Amikor megtaláltam nem tudtam még, hogy mi is ez. Elsőre késnyélnek tippeltem, de a hátulja miatt elvetettem az ötletet.

Milyen mélyen feküdt?
-        Kb. 10 cm mélyen lehetett. A képeken látható, hogy az eke egy-két helyen belemart és valahol középtájon volt rajta egy repedés is. Szerintem nem sok szántást bírt volna már ki egyben!

Találtál valami mást is a környékén?
-        Mivel láttam, hogy szép darab gondoltam körbenézem a területet, hátha lesz valami hasonló még. De hiába keresgéltem tovább a fémkereső nem adott semmi jelet. Olyan 30-40 méteres kört járhattam át, de még cserépdarabokat sem láttam a közelében.

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy a múzeumnak ajándékozod?
-        Azt hiszem ez év január 19-én találtam. Szerencsére van egy két hobbista, akik jobban ismerik ezeket a tárgyakat és fontos számukra, hogy az ilyen ritka dolgok a múzeumba kerüljenek. Ők javasolták, hogy a helyi múzeum régészeit keressem és mivel nagy volt az érdeklődés 23-án le is adtam a ceglédi Kossuth Múzeumban.

Mit éreztél, amikor átadtad a szakembernek?
-        Kellemeset csalódtam az egészben, mert nagyon rendesek voltak. Én nem is sejtettem hogy ilyen ritka dolgot sikerült találni! Patay Róbert régész szerint - Magyarországon kevesebb mint 20 darabról tudnak. Pont ilyen darab még nincs a gyűjteményükben. Valószínű tarsolyveret a Kr.e. 5 század környékéről. Tisza vidéki vagy erdélyi műhelyben készülhetett.

Mi lesz a további sorsa a leletnek?
-        Idén márciusban Kecskeméten lesz egy vándorkiállítás, ahol lehet, hogy ez is ki lesz állítva, amúgy ezen a bemutatón helyet fog kapni fémkeresők által talált illetve leadott leletek gyűjteménye is
[http://megmentettorokseg.hu/ – a szerző]. Nem mondták biztosra, de lehet, készül egy kis netes cikk is, amiben megemlítik ezt a dolgot, hogy legyen egy piros pont a keresősöknek is!

Köszönöm a beszélgetést! Addig, amíg a „kis netes cikk” elkészül, álljon itt az első piros pontként e bejegyzés a múzeumbarát keresősöknek. Köszönjük!

Forrás:
http://femkeresok.europefreeforum.com/muzeumokkal-regeszekkel-valo-egyuttm-kodes-t29-450.html